Keresési eredmények
Denis Diderot (1713–1784) alakját általában elsősorban a francia és az európai felvilágosodás egyik legreprezentatívabb megnyilvánulásához, a L’Encyclopédie szerkesztéséhez kötik. Diderot azonban sokkal több volt, mint egy figyelmes és aprólékos szerkesztő:…
Johannes Scotus Erigena (kb. 810–875) a magas középkor egyik legjelentősebb gondolkodója, akit Hippoi Ágoston és Canterburyi Anselm között a legnagyobb latin nyelvű szerzőnek tartanak. Ír származású, nagyszabású spekulatív műveket írt, és Nagy Károly…
Charles-Louis de Secondat, Montesquieu báró (1689–1755) művének számos bejegyzése van, és sok olyan sarokpont, ahol meg lehet állni. Az igazságosság és az ember szabadsága, az uralkodó gondolkodása, a törvények pedig az a terep, ahol ezeket keresi. A…
„A tudás hatalom!” Ez Francis Bacon (1561–1626) leghíresebb jelmondata. De ki is volt ez az angol filozófus, politikus, jogász, államférfi, esszéista és szónok, aki a 16-17. század között élt? Miért ismerik őt a modern tudomány hírnökeként? És mi volt…
Leukipposz és Démokritosz (Kr. e. 5-4. század), az első atomisták, egyben az első materialisták is voltak a történelemben. Abból az állításból kiindulva, hogy minden apró, vákuumban mozgó részecskékből áll, megmagyarázzák a világ felépítését, az ember…
Henri ?Bergson (1859–1941) talán utoljára merte kitűzni a metafizika zászlaját azon jelenségek közé, amelyeket a tudomány nem tudott megvilágítani, mint például a test és elme kölcsönhatása, az emlékezet vagy a genetikai variációk okai. Ahol a filozófusok…
Theodor Wiesengrund Adornót (1903–1969) méltán tartják a 20. századi kritikai gondolkodás egyik atyjának. Max Horkheimerrel, Walter Benjaminnal és másokkal együtt a Frankfurti Iskola néven ismert Társadalomkutató Intézet motorja volt. Életét a múlt század…
„Schelling az Schelling, és olyannak kell tekinteni, amilyen.” Ezek a szavak hatásosan jellemzik Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling német filozófust (1775-1854), a különc gondolkodót, akinek melodramatikus lendülete mind a magánéletét, mind a filozófiáját…
John Stuart Mill (1806–1873) a tizenkilencedik századi Nagy-Britannia vezeto? filozófusa volt, de jelento?sége messze túlmutat ezen a címen is – hatása máig érezhető, elméleteit ido?ro?l ido?re felfrissítik, tovább gondolják. Mill filozófiája a felvilágosodás…
Karl Popper (1902–1994) és Thomas Kuhn (1922–1996) a 20. század két legjelentősebb tudományfilozófusa. Popper egy új tudományos módszertant, a falszifikálhatóság elvét teremtette meg, amely szerint a kutatás fő célja nem a tudományos elméletek bizonyítása,…
Voltaire nagy támogatója volt a pragmatizmusnak és a józan észnek. Szerinte az embernek csak hasznos dolgokon érdemes gondolkodnia, és nem szabad időt vesztegetnie olyan kérdésekre, amelyek gyakorlati szempontból érdektelenek. Iróniával és humorérzékkel…
Bertrand Russell (1872–1970) a 20. századi angol értelmiség legismertebb és kétségkívül legnagyobb hatású személyisége. Filozófus, matematikus, neveléselmélet-író, alkalmi történelemíró (irodalmi Nobel-díjat kapott), a puritanizmus és a társadalmi képmutatás…
Jürgen Habermas (Düsseldorf, 1929–) munkásságának olvasása nélkül a 20. század második felének filozófiáját lehetetlen megérteni. Egy élo? klasszikusról van szó, akinek életmu?ve nem definiálható pusztán filozófiaként. Interdiszciplináris gondolkodása…
Baudelaire A romlás virágaiban írta Blaise Pascalról (1623–1662), hogy a „mélységben élt, együtt járt vele”. És tényleg. Pascal életmu?ve maga a mély szakadék, amely az addigi legkönyörtelenebb módon szállt szembe az emberi természettel: szembesítette…
A 17. században élt Thomas Hobbes a filozófia egyik zseniális, ám szinte elfeledett figurája. Az irodalmár, humanista és tudós gondolkodó munkásságában ötvözte az empirizmust és a racionalizmust, felismeréseire hipotetikus-deduktív módszerrel jutott.…
Ortega y Gasset (1883-1955) mindenekelőtt irodalmi gondolkodó volt, aki hatalmas tudással és rendkívüli általános kulturáltsággal felvértezve teljesítette küldetését. A művei iránti általános vonzalom nagyrészt abból fakad, hogy Ortega y Gasset világában…
Szókratész (i. e. 470/469-399) munkássága korszakváltást jelentett a filozófiában. Szinte mitologikus figura, akinek életét és gondolatait csupán közvetítők (elsősorban Platón) segítségével rekonstruálhatjuk. Szókratész filozófiájának fókuszában etikai…
E könyv célja, hogy Althusser és Gramsci örökségét egy közös projektben egyesítse, a marxizmus mai fennmaradásának megértése érdekében. Kétségtelen, hogy a marxizmus egy fajtája vereséget szenvedett, és bizonyos értelemben örökre eltemették a múlt század…
A hatalom nagy teoretikusának munkássága senkit sem hagyott közömbösen. Niccolo Machiavelli a legélesebb gyakorlati intelligenciával rendelkezo? elme volt a reneszánszban, aki az emberi természetre a politikai cselekvés kontextusában reflektált, a társadalmi…
Mi az, hogy igazság? Mi a dolgok eredete? Van-e rend az Univerzumban? Honnan származnak azok az a dolgok, amelyeket a világban tapasztalunk, és hová kerülnek, amikor elpusztulnak? A Kr. e. 6. és 5. század fordulóján Hérakleitosz és Parmenidész ezeken…
John Locke (1632–1704) az empirizmus atyja és a politikai liberalizmus egyik első képviselője. A legbefolyásosabb filozófusok közül való, akit ugyanakkor időről időre elfelejtenek. Ennek a könyvnek nem titkolt célja az, hogy némi igazságot szolgáltasson…
A 20. század második felének francia filozófiája mindmáig az utolsó olyan szellemi áramlat volt, amely képessé vált a bölcselet problémafelvetésének teljes megújítására. Hatása óriásira duzzadt, érdeklődési köre lefedte az egész szellemi földrajzot és…
A politika tette az embert olyanná, amilyen. Ha van valaki, aki pontosan ismerte fel, hogy a politika és a vezető politikusok döntően formálják a népeket, akkor az Rousseau, a nagy vagyon megadóztatásának elkötelezett híve volt. Meg volt győződve arról,…
Ludwig Wittgenstein kétféle módon forradalmasította a filozófiatörténetet, és a gondolkodásának is két világos szakasza különböztethető meg: a képi nyelvelméletnek megfelelő első, és a „szó jelentése a nyelvi használata” maximán alapuló második szakasz.…
John Dewey (1859–1952) William James és Charles S. Peirce mellett az amerikai pragmatizmus egyik alapítóatyja volt. Míg azonban az előbbiek filozófiai tevékenységüket meghatározott tudományágakra korlátozták, Dewey a logikától a szociológiáig, a pszichológiától…
Emmanuel Lévinas (1906–1995) gondolatai óriási hatást gyakoroltak a kortárs kultúrára, és nemcsak a filozófiában, hanem olyan területeken is, mint az antropológia, a teológia, a szociológia, valamint az irodalomkritika és -elmélet. Forradalmi megközelítése…
Erasmus, akit kortársai „a humanisták fejedelmeként” emlegettek, kiemelkedő helyet foglal el az európai filozófia, vallás és irodalom történetében. A klasszikus hagyomány terjesztésében és szervezésében játszott központi szerepe, a bibliai szöveg kritikai…
Nyelvtan, szintaxis, elme, konszenzusteremtés – csak néhány azon fogalmak közül, amelyeket, kutatói munkássága során, Avram Noam Chomsky (1928–) fogalmazott újra az elmúlt hatvan évben. Az amerikai nyelvész és filozófus kétségtelenül az egyik legnagyobb…