Szerző LABODA RÓBERT

felderengett, mint kiöltött mozdulatlan térben felejtett fájdalmas toporgások, senkisen se kellenek, pontosan az idő se visz valamerre, közben meg az ilyen ez marad, maradandó mint az érzés hogy miért kellett megszületnem kimondatlan gondolatokkal

Laboda Róbert verseinek és slamjeinek értelmezése és értésre szellemes olvasót kíván, aki nem fél az iróniától. A társas létezés komplexitására figyelő versek hétköznapi helyzetekben megmutatkozó intenzív érzelmeken keresztül vezetnek el egészen a haza…

Majd látjuk. Amit ő csak úgy nézett. Amit megláthatunk, azok az érzések. Azok a gyermeki tisztassággal, kifogyhatatlan életörömmel vagy megborzongtatóan mély szomorúsággal az ember által megélt érzések. Mindenkié. De ez itt és most, a megismételhetetlen.…

Felhívtam egy jósnőt. (mondta, előreláthatólag nem dolgozik, úgyhogy mindegy is) #többimpressziótajövőben Elzarándokoltam a spájzba. Üres kézzel jöttem, de úgy nézem sokáig eltarthat az itt tartózkodásom. Elindítom az első szlovmagy kompót-buli sorozatot.…