Szerző Michael Köhlmeier

„Egyszer hallottam, hogy valaki azt mondja: ártatlanságunkat abban a pillanatban veszítjük el, amikor ráébredünk, hogy a világon nem mindenki szeret minket. Azonnal megértettem, mire gondol, és tudom, hogy én a mai napig nem veszítettem el az ártatlanságomat,…

Dva pánové se spolu vydají na procházku po pláži. Nevědí, kdo je ten druhý. Ale zjistí, že je sbližuje zásadní zkušenost deprese. A ti dva spolu uzavřou neporušitelný pakt: Bude-li jeden z nás kdykoli potřebovat pomoc, tak ten druhý, ať bude v té chvíli…