Szerző Romsics Ignác
Hannibal ante portas! Hannibál a kapuk előtt! – adták tovább a hírt a rémült római polgárok i. e. 217-ben, amikor az Alpokon átkelve az ókor egyik legnagyobb hadvezére seregei élén az örök város felé közeledett. Romsics Ignác új kötete első részének…
Minden más korszakhoz hasonlóan a 20. századnak is több arca volt. Isaiah Berlin brit filozófus „a nyugati történelem legszörnyűbb századának” nevezte, míg Severo Ochoa Nobel-díjas spanyol–amerikai biokémikus „a tudomány lenyűgöző fejlődését” tartotta…
A rendszerváltozás óta, amely új korszakot nyitott a magyar történelemben, Romsics Ignác vállalkozott először arra, hogy Magyarország történetét a kezdetektől napjainkig, egy kötetben áttekintse. A több mint 600 oldalas nagy ívű munka öt fejezetben -…
Kosáry Domokos (1913–2007) életútja pontos lenyomata a 20. századi magyar történelem megrázkódtatásainak. Bár nem készült történésznek, korának egyik legkiválóbb történetírója lett. Már Görgeyről írt első könyvével megbecsülést vívott ki magának, és…
„A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítása nem volt eleve elrendelt szükségszerűség. Abban, hogy az 1946-os párizsi békekonferencián végül mégis ez a döntés született, több tényező játszott közre. Meghatározó szerepe – az első világháború…
„Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében a Romániához került magyarországi területrész csaknem 103 ezer, egészen pontosan 102 811 négyzetkilométert tett ki. Ez több történelmi és földrajzi tájegységből tevődött össze. Magja a Királyhágón…
Új könyvében Romsics Ignác azoknak a bölcselőknek a munkáit tekinti át az ókortól napjainkig, akik az emberiség történetének alapkérdéseiről alkotott véleményükkel meghatározták a történeti gondolkodást, és akik – noha gyakran eltérő válaszokat adtak…
Magyarország rövid történelme
Romsics Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden egyes tanulmány három alapvető kérdés megválaszolására…
18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán…
A mögöttünk hagyott évszázadban Magyarország és vele Európának az a bizonytalan határú köztes övezete, amely a Baltikum és a Mediterráneum között terül el, négyszer élt át sorsfordító változásokat: 1918–1920-ban, 1938–1941-ben, 1944–1945-ben és 1989–1991-ben.…
Romsics Ignác nagyívű szintézise a magyar történelem utolsó száz évét a történettudomány és a társtudományok eredményei alapján teszi mérlegre. A nyolc nagy fejezet tárgya a XX. századi magyar történelem egymást követő – és rendszerint egymást tagadó…
„Sokan úgy tartják, hogy a szakszerűtlen, propagandisztikus, manipulatív vagy egyszerűen csak dilettáns múltértelmezésekkel a történésznek semmi dolga sincs. Én nem osztom ezt a véleményt. Éppen ellenkezőleg: úgy gondolom, hogy a történész fontos társadalmi…
„A történelmi Magyarország 325 411 km2-nyi területén 1910-ben 20 886 487 ember élt. Ha ebből leszámítjuk a belső ügyeinek intézésében csaknem teljes önállóságot élvező Horvát-Szlavónia területét és népességét, 282 870 km2-t és 18 264 533 főnyi lakost…
Romsics Ignác rendhagyó könyvében saját élettörténetén keresztül azt mutatja be, hogy egy Kalocsa melletti faluból, a régi paraszti világból milyen út vezetett az egyetemi tanárságig és az akadémiai tagságig. Nem szokványos önéletrajzot vagy visszaemlékezést…
A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket…
A múlt egyetlen eseményének és szereplőjének sincs örök időkre és mindenki által egyformán elfogadott olvasata. Bár a szakszerű történetírás elősegíti a biztosra vehető ismeretek folyamatos bővülését, a múlt totalitásának rekonstruálhatatlansága és a…
Mik voltak a rendszerváltás kül- és belpolitikai előzményei? Reformkommunizmus vagy demokratikus ellenzéki mozgalom? Hogyan alakultak ki az ellenzéki pártok? Mi vezetett Kádár János és az MSZMP bukásához? Mi történt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain?…
Nemzeti Könyvtár: - Magyar írók - Magyar hősök - Magyar tájak - Magyar mesék - Magyar ízek - Magyar ritkaságok - Magyar ünnepek
Szabó István 1924-ben született Nádudvaron. A kisparaszti közegből, amelyben életét kezdte, az 1945 utáni változások lendítették ki. 1951-ben belépett az újonnan alakult Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, amelynek tagjai már a következő évben elnökükké…
A magyarság számára a 20. század nemcsak a minden addiginál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás, hanem a szétszakíttatás és a gyakori újrakezdések időszaka is volt. Romsics Ignác ennek a zaklatott korszaknak tíz…
Magyarország 1941. június 26-án, a Szovjetunió elleni támadáshoz csatlakozva kapcsolódott be a második világháborúba, és 1945 áprilisáig vett részt benne. E kötet e vérzivataros négy esztendő történetét mutatja be annak előzményeivel és fontosabb következményeivel…
A magyar történetírás közel ezeréves múltra tekinthet vissza. A magyar ősgeszta vagy őskrónika – amely nem maradt fenn – a 11. század második felében, Anonymus Gesta Hungarorum című műve pedig a 12. és a 13. század fordulóján keletkezett. A múlt különböző…
Romsics Ignác (1951) az ELTE (Budapest) és az EKTF (Eger) történészprofesszora, valamint a Habsburg Történeti Intézet tudományos tanácsadója. 1993 és 2003 között négy és fél évet az Egyesült Államokban, 2006-ban pedig fél évet Finnországban tanított…
Ez a könyv Magyarország XX. századi történetének a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint a szerzo~ kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülo~, nagy ívu^ összegzése. Romsics Ignác egyetemi tanár a gazdaság-, társadalom- és mu^velo~dés-…
Az első világháború (1914-1918) nemcsak egy korszak lezárását jelentette, de egy új időszak nyitányát is. A kilencmillió emberéletet követelő harcok után régi nagyhatalmak bomlottak fel, így az Osztrák-Magyar Monarchia is, a háborút lezáró békekötések…
Romsics Ignác a modern magyar történelem egyik legvitatottabb kérdéséről, a trianoni békeszerződésről írta könyvét. Munkájában bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchiában élő népek közötti ellentéteket, az I. világháborús hadicélokat, az 1918-1919-es magyarországi…
A magyar társadalom túlnyomó többsége évszázadokon át vidéken élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. A parasztság még a 20. század első felében is a lakosság több mint felét tette ki, s csak 1945 után indult gyors hanyatlásnak. Ez a kötet a hagyományos…
A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az…
Az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés egyetlen apró eltéréssel visszaállította Magyarország 1938 előtti, az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződésben megállapított határait. A változás a Pozsonnyal szembeni szlovák?magyar…