Szerző Szabó Magda
Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat bánkódik édesanyja, Írisz királynő.…
Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra…
"Gyerekek és idősek: emberek útjuk kezdetén és végén. Emberek, akikről az út közepén járók, a szüntelenül dolguk után futók gyakran alig vesznek tudomást. Akik szeretetre és törődésre vágynak, de nemegyszer hiába – ők Szabó Magda első novelláskötetének…
"A mitológiabeli Danaosz király leányai a nászéjszakájukon meggyilkolják férjüket, akikhez akaratuk ellenére kényszerítették hozzá őket. A Danaidáknak büntetésből az idők végezetéig lyukas hordóba kell vizet merniük az alvilágban. Vajon kit ölt meg Csándy…
Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan…
A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, igazi irodalmi szenzáció. 2018-ig úgy tudtuk, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve az 1958-ban megjelent Freskó volt. Ám a hagyatékból előkerült két iskolai füzet, kockás borítójukon…
A freskó a tarbai református pap vén mindenese, Anzsu házában rejtőzik egy lenvászon lepedő alatt a falon. A családját festette meg annak idején rajta Annuska, az esperes lánya. Alakjai a szemünk láttára elevenednek meg. A papné temetésére gyűlnek össze…
Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális…
Úgy szerettelek, ahogy nem tudok és nem is akarok szeretni többé, kritikátlanul. Mindig én voltam a tiéd és nem te az enyém, akkor is távol tőlem, mikor a karomban voltál… Szőcs Iza okos, modern nő, lelkiismeretes orvos – és odaadó gyermek. Mindent megad…
Graff Angéla és Encsy Eszter élete és sorsa oly szorosan tartozik össze, akár a nappal és az éjszaka - s ők ketten éppen ennyire ellentétei is egymásnak. Komor korban töltik együtt gyermekéveiket, amelynek sötétségéről Angéla mit sem tud, s amely örökre…
Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra…
„Hajdani házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta,…
Zsófika közömbös kislány. Zsófika nem sírt Apa temetésén, Zsófika nem sajnálta otthagyni a régi lakást. Zsófikának minden mindegy. Zsófika valahogy nem stimmel. Bárcsak Apa megmondta volna, mit csináljon az ember, ha stimmelni akar! Ő tudta, hogy Zsófikának…
Boros Krisztina az iskolai jelmezbálon cigánylánynak öltözik; cifra szoknyában, szőke hajába tűzött, fekete hajfonatokkal, felékszerezve, senki nem ismeri fel. Van még egy titokzatos vendég a bálon, aki álarc mögé rejti a tekintetét. A forgatag kellős…
... az az ismerős alak, piros cipő, zöld kalap, vállán uzsonnáskosár... Tudod, hogy ki. Ugye, tudod? Bárány Boldizsár. A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc bégetése, azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő,…
Most minden rossz olyan messzi van, olyan végtelenül messzi! „Valamikor csak ide vágytál! – mondja az emlék. – Nagyon fiatal voltál, dacos és boldogtalan, mert nem jöhettél, pedig talán hiába is jöttél volna, túl fiatal voltál, minden érdekelt volna,…
Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz,…
A gyerekversek játékos rímei a legkisebbekhez szólnak. 12 oldalas színes lapozó Kállai Nagy Krisztina illusztrációival
Vonalas irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött…
Miként jutott el a magyar színházi élet 1956-ig, hogyan élték meg a művészek a forradalom napjait, s milyen megtorlások sújtották őket a bukás után. E kérdésekre keresi a válaszokat A. Szabó Magda könyve. Ablonczy László színháztörténész bevezető esszéjét…
A régi füveskönyvek arról mesélnek, hogyan használhatjuk fel a növényeket és a gyógyfüveket az életünkben, hogy elkerüljük a bajt, és hogy meggyógyuljunk, ha betegnek érezzük magunkat. Szabó Magda e kötetben összegyűjtött gondolatai is olyanok, mint…
Titokfejtő sétára, a női szépséget középpontba állító szellemi kalandozásra hívja olvasóját ez a kötet, amely Szabó Magda kiadatlan, valamint kevésbé ismert írásaiból válogat. Az írónő részint nyomozásnak, részint körbevilágításnak nevezett módszerét…
Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. A kronológiai rendbe állított fotók, amelyek közül…
Szabó Magda gyerekversének játékos rímei a legkisebbekhez szólnak.
A Mózes egy, huszonkettő Ábrahám és Izsák ószövetségi történetének modern feldolgozása. Az Ábrahámok a Horthy-kort, a második világháborút, a Rákosi-érát megélt és megszenvedett „rettenetes” szülők, nagyszülők. Az Izsákok lázadó fiatalok, akik nem kíváncsiak…
Mindazok, akik szeretik és olvassák Szabó Magda műveit, könnyen hihetnék, hogy mindent vagy majdnem mindent tudnak az írónőről és a világról, amelyben élt és alkotott. Hiszen regényei, novellái lapjain életre kelnek családtagjai, felidéződik gyerekkora…
"1935 nyarán egy tizenhét éves lány száll le a vonatról a bécsi Westbahnhofon. A fiatal Szabó Magda, aki eddig jóformán csak a szülővárosát, Debrecent ismerte, ezen a napon lép ki, vagy inkább be a nagyvilágba. Bécs, a „mágikus város” egy életre rabul…
A Liber Mortist férje, szerelme, írótársa halála után három hónappal, 1982. május 25-én kezdte írni Szabó Magda, és 1990. február 27-én tette ki a pontot az utolsó mondat végére. Az írás a gyászmunka része, az életben maradás eszköze volt számára, csak…
Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a „haza”…
