Egy igazi amerikai lány

Meg Cabot naplóregényének hőse egy tizenéves amerikai lány, Sam Madison. Sam se nem olyan szép és népszerű, mint a nővére, Lucy (hogy is lehetne, hisz a rettenetes világ elleni lázadása jelképéül az összes ruháját feketére festi, s bozontos hajjal, bakancsban jár-kel), se nem olyan okos, mint a húga, Rebecca, csak egy egyszerű, átlagos tini, akinek az életét a rajzolás és ska zenék hallgatása tölti ki. Ja és persze titkos szerelme, Jack. De mit tehet az ember, ha rajongása tárgya történetesen épp a saját nővérének a lovagja? Sok mindent nem, csak annyit, hogy érzéseit megosztja egyetlen barátnőjével, Catherinnel, akiben remek partnerre lelt a suli népszerűinek utálatában. Na és természetesen a naplójával, melyből mi is megtudhatjuk, mi az a tíz dolog, amiért ki nem állhatja Lucyt, amiért olyan szeretne lenni, mint a No Doubt nevű banda énekesnője, s legfőképpen melyek azok az érvek, amiért a nővére barátjának inkább őt kellene szeretnie. Szóval Sam csak álmodozik és rajzol. Mivel ez már a tanulás rovására megy, szülei úgy döntenek, elküldik egy tanárnőhöz, ahol amellett, hogy fejlesztheti képességeit, levezetheti felesleges kreatív energiáit is, így tán jobb eredményeket mutat majd fel a német nyelvórákon… Mondani sem kell, hogy ebbe a számításba némi hiba csúszik… Németből ugyan nem kap jobb jegyeket, Sam élete azonban ezeknek az óráknak köszönhetően mégis gyökeresen megváltozik. Tanárnőjétől megtanulja, hogy a világot ne csak nézze, hanem lássa is, és megismerkedik Daviddel, aki kedves, aranyos, szeretnivaló, s nem utolsó sorban épp olyan, mint ő, azt leszámítva, hogy történetesen az elnök fia. Annak az elnöknek, akinek az életét Samnek egy ellógott rajzóra alkalmával van szerencséje megmenteni. Vagy ez számára nem is olyan szerencse?