Garp szerint a világ

Garp szerint a világ olyan, hogy emlékeznünk kell mindenre. írta Donald Whitcomb, Garp életrajzírója. De ki ez a Garp, akinek sorsa egy életrajzíró tollára kívánkozik? Ami azt illeti, nem egy hétköznapi figura. Már a fogantatása sem mindennapos történet: ápolónő anyja, Jenny sohasem kért a férfiakból, ám mivel gyermeket mégiscsak szeretett volna, ezért teherbe ejtette magát egy halálosan sebesült háborús katonával. Garp tehát így született, és anyja erős egyénisége egész további életét áthatja. Ebben az életben benne van minden, amitől egy életrajzi regény érdekes lehet: leharapott fülek és egyéb csonkítások, birkózás és könyvírás, regény a regényben, házasság és gyermekek, megcsalás és megcsalattatás, feminizmus és nemváltás, kéjvágy és erőszak, realizmus és abszurditás, drámaiság és humor, félelem és optimizmus, egyén és világ szüntelenül oda-visszaható, dinamikus kapcsolata. Nem véletlen, hogy a Kurt Vonnegut-tanítvány John Irving számára e komplex műve hozta meg az írói áttörést és a nemzetközi sikert. S talán az sem véletlen, hogy ez a hetvenes években posztmodernnek számító amerikai regény máig ható vonzerővel bír akárcsak a Robin Williams főszereplésével belőle készült kultikus film.