Kosztolányi Dezső
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÖSSZES REGÉNYEI
Kosztolányi Dezső (1885-1936) A szegény kisgyermek panaszai című verskötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Az 1920-as években azonban műfajt váltott, s megírta a Nero, a véres költő (1922), Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925) és Édes Anna (1926) című regényeit, melyek ma már a magyar és egyetemes kultúrtörténet elidegeníthetetlen értékeit képezik. Kosztolányi ugyanis magyar volt és európai - írja róla Márai Sándor - [...] Író volt, azzal a sajátos, megfejthetetlen erővel mondta el vágyait és tapasztalatait, amely egy kis nép nyelvének varázsos elkülönözöttségébe rögzítve, mégis egy világhoz szól, minden nyelvű és színű emberhez. Mesterségbeli tudása, tisztessége, elhivatottsága a legnagyobb magyar írók közé emeli, ahogyan azt Szabó Zoltán fogalmazza: ...ő az a prózaíró, aki legtöbbet tett a magyar írás művészeti tisztaságáért és szépségéért, aki a legjobb példát mutatta. Érdeme több a nyelvújítókénál: stílusteremtő. Jó barátja, Karinthy Frigyes Kosztolányiról szólva így üzen nekünk, utódoknak: Ifjú nemzedék, hallgassátok meg az öregedő kortársat. Legyetek hálásak, hogy itt járt közöttünk. Építőköveket faragott számotokra, használjátok egészséggel, de áhítattal. Nem volt eredeti, magában álló csodalény, mint a ti bálványotok, nem más volt, mint a többi, csak különb. Többet tett, mint aki új törvényt hoz - új hangot adott az örök törvénynek. Nem ismeretlen járművet eszelt ki, de újra használhatóvá tette a régit, megjavítván motorját, az emberi szívet. A művészi ízlés és írói lelkiismeret zsenije volt.
Kosztolányi Dezső (1885-1936) A szegény kisgyermek panaszai című verskötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Az 1920-as években azonban műfajt váltott, s megírta a Nero, a véres költő (1922), Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925) és Édes Anna (1926) című regényeit, melyek ma már a magyar és egyetemes kultúrtörténet elidegeníthetetlen értékeit képezik. Kosztolányi ugyanis magyar volt és európai - írja róla Márai Sándor - [...] Író volt, azzal a sajátos, megfejthetetlen erővel mondta el vágyait és tapasztalatait, amely egy kis nép nyelvének varázsos elkülönözöttségébe rögzítve, mégis egy világhoz szól, minden nyelvű és színű emberhez. Mesterségbeli tudása, tisztessége, elhivatottsága a legnagyobb magyar írók közé emeli, ahogyan azt Szabó Zoltán fogalmazza: ...ő az a prózaíró, aki legtöbbet tett a magyar írás művészeti tisztaságáért és szépségéért, aki a legjobb példát mutatta. Érdeme több a nyelvújítókénál: stílusteremtő. Jó barátja, Karinthy Frigyes Kosztolányiról szólva így üzen nekünk, utódoknak: Ifjú nemzedék, hallgassátok meg az öregedő kortársat. Legyetek hálásak, hogy itt járt közöttünk. Építőköveket faragott számotokra, használjátok egészséggel, de áhítattal. Nem volt eredeti, magában álló csodalény, mint a ti bálványotok, nem más volt, mint a többi, csak különb. Többet tett, mint aki új törvényt hoz - új hangot adott az örök törvénynek. Nem ismeretlen járművet eszelt ki, de újra használhatóvá tette a régit, megjavítván motorját, az emberi szívet. A művészi ízlés és írói lelkiismeret zsenije volt.
Nyelv | magyar |
Kiadó | Szukits Könyvkiadó |
EAN | 9789634970026 |
Szállítási idő | Nem elérhető |