Szörényi László

Titkos örök kötél - Tanulmányok - Magyar esszék

Szörényi László 75. születésnapjára! A jó pap holtig felejt. Mivel ma jeles írók azt javasolják, hogy felejtsük el a múltunkat és vele azt a sok hülye mitológiai nevet is, amelyet olyan vaskalapos, zömök, vidéki dilettánsok erőltettek ránk, mint például Berzsenyi Dániel, ezért jó kisfiúként megfogadtam a tanácsot, és a Hymnus Keszthely’ isteneihez. 1817. febr. 12. című verset is csak félve idézem aposztróffal, és hogy alkalmazkodókészségemet kimutassam, egyrészt Berzsenyi nevéből is elhagytam az aposztrófot, mert ez a vén reakciós folyton úgy írta, hogy „Ber’senyi”, másrészt véletlenül sem mertem olyan sort idézni, amelyben holmi istenek vagy istennék akarják elbolondítani az egyszerű posztmodern magyart. (Elnézést az utóbbi jelzős népnévért.) Tehát se „Kronos’ leánya”, se „Delphi’ nagy istene”; ezek a nemlétező nő- és hímnemű alakok gyengébbek (azaz, bocsánat, felvilágosodottabbak) kedvéért: Ceres és Apolló. Egy mai olvasóknak szánt írás szerzőjeként ezért jól meggondoltam, hogy milyen szavakat szabad nekem még idézni. Találtam is hármat: „titkos örök kötél”: ezt mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Gondolhat titkos kínzópincékben megfojtott ártatlan áldozatokra, akik az olvasó meggyőződése szerinti politikai oldal mártírjai; gondolhat az egyre fejlődő kenderiparra, amely legalább annyira téphetetlenné teszi a kötelet, mint a minden tévécsatornán agyonreklámozott acélbigyó, amely „lophatatlanná teszi az ÖN gépkocsiját”; igen bonyolult, furfangos gondolkozású olvasó pedig arra is gondolhat, hogy ha titokban köt Eurojackpotot, akkor örökké fog élni. Berzsenyi pedig – szegény – csak arra gondolt, hogy a munka, azaz itt a földművelés nélkül, amelynek Ceres az istennője, és a művészet nélkül, amelyet a múzsák tanítanak Apolló vezetésével, nincs és nem is lehet kapcsolat az ember és az isten között. Ezt a bornírtságot a kemenesalji prosztó még azzal is tetézte, hogy az istent nagy i-vel írta: „Kronos’ leánya! Delphi’ nagy istene! / Ti munkátok azon titkos örök kötél, / Melly a’ halandó port ’s az Istent / Egy csuda mívbe csatolva tartja.” (A Szerző ajánlása) Az NKA támogatásával.

Szörényi László 75. születésnapjára! A jó pap holtig felejt. Mivel ma jeles írók azt javasolják, hogy felejtsük el a múltunkat és vele azt a sok hülye mitológiai nevet is, amelyet olyan vaskalapos, zömök, vidéki dilettánsok erőltettek ránk, mint például Berzsenyi Dániel, ezért jó kisfiúként megfogadtam a tanácsot, és a Hymnus Keszthely’ isteneihez. 1817. febr. 12. című verset is csak félve idézem aposztróffal, és hogy alkalmazkodókészségemet kimutassam, egyrészt Berzsenyi nevéből is elhagytam az aposztrófot, mert ez a vén reakciós folyton úgy írta, hogy „Ber’senyi”, másrészt véletlenül sem mertem olyan sort idézni, amelyben holmi istenek vagy istennék akarják elbolondítani az egyszerű posztmodern magyart. (Elnézést az utóbbi jelzős népnévért.) Tehát se „Kronos’ leánya”, se „Delphi’ nagy istene”; ezek a nemlétező nő- és hímnemű alakok gyengébbek (azaz, bocsánat, felvilágosodottabbak) kedvéért: Ceres és Apolló. Egy mai olvasóknak szánt írás szerzőjeként ezért jól meggondoltam, hogy milyen szavakat szabad nekem még idézni. Találtam is hármat: „titkos örök kötél”: ezt mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Gondolhat titkos kínzópincékben megfojtott ártatlan áldozatokra, akik az olvasó meggyőződése szerinti politikai oldal mártírjai; gondolhat az egyre fejlődő kenderiparra, amely legalább annyira téphetetlenné teszi a kötelet, mint a minden tévécsatornán agyonreklámozott acélbigyó, amely „lophatatlanná teszi az ÖN gépkocsiját”; igen bonyolult, furfangos gondolkozású olvasó pedig arra is gondolhat, hogy ha titokban köt Eurojackpotot, akkor örökké fog élni. Berzsenyi pedig – szegény – csak arra gondolt, hogy a munka, azaz itt a földművelés nélkül, amelynek Ceres az istennője, és a művészet nélkül, amelyet a múzsák tanítanak Apolló vezetésével, nincs és nem is lehet kapcsolat az ember és az isten között. Ezt a bornírtságot a kemenesalji prosztó még azzal is tetézte, hogy az istent nagy i-vel írta: „Kronos’ leánya! Delphi’ nagy istene! / Ti munkátok azon titkos örök kötél, / Melly a’ halandó port ’s az Istent / Egy csuda mívbe csatolva tartja.” (A Szerző ajánlása) Az NKA támogatásával.

Nyelv magyar
Kiadó Nap Kiadó Kft.
Megjelenés éve 2020
Oldalak száma 2080
Kötés típusa keménytábla
Súly (g) 260 g
Méretek (Sz-M-H) 130-190-15
EAN 9789633321430
Szállítási idő Nem elérhető


További termékek a kategóriából:


Így köss csomót - A legjobb csomók szabadtéri kalandokhoz
-10%
Nico Mascellaro
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
26,20 €
23,58 €
Fritz és Emma
-10%
Barbara Leciejewski
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
15,70 €
14,13 €
Jókai karácsonya §K
-11%
Jókai Mór
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
13,10 €
11,66 €
Kerek élet fája - Jeles napok mesekalendáriuma
-10%
Bajzáth Mária
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
17,35 €
15,62 €
Zelenszkij smink nélkül
-10%
Szerhij Rudenko
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
13,10 €
11,79 €
Vörös Riviéra - A Balaton a Kádár-korszakban - Modern magyar történelem
-10%
Rehák Géza
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
16,40 €
14,76 €
Tomorrow, and Tomorrow, and Tomorrow
Gabrielle Zevin
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
13,95 €
A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) /Új magyar helyesírás 2015.
Válogatás
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
15,25 €