Szabadság és önrendelkezés

A kötet segítségével nemcsak B. Szabó Péter gazdag és termékeny életművét ismerhetjük meg, hanem mindenekelőtt annak a konok, kitartó nemzetépítő és nemzetnevelő munkájának a gyümölcsét és lényegi elemeit is, amelyeket az elmúlt évtizedekben képviselt, s amelyek mindmáig gondolkodásra, cselekvésre késztetnek bennünket, nemzeti érzelmű magyarokat. A szerző elismeréssel szól az 1956-os magyar politikai emigráció – nemzetközi magyarságképünket pozitív irányba terelő – tevékenységéről, valamint arról, hogy 1956 valójában befejezetlen forradalom volt a magyarság számára. Kiemeli: az 1956-os menekülteknek köszönhető többek között, hogy a magyarság a nemzetközi közvélemény előtt többé nem a „háborús bűnösök”, „antiszemiták” és az „utolsó csatlósok” siserehada, akitől még a Nyugatnak is félnie kell, hanem a szabadságért áldozatra is képes hős nemzet. Szabó Péter nyomatékosan és kérlelhetetlenül hangsúlyozza – ez egész életének és életművének egyik vezérelve –, hogy a Trianonban elszakított magyar nemzetrészek jövője egyértelműen attól függ: ki tudják-e vívni maguknak a területi autonómiát, a teljes önrendelkezést. Könyvében autonómia-koncepciókat is bemutat. Nagy erénye, hogy pontosan, precízen dokumentálta/dokumentálja a magyar politikai emigráció – és egyáltalán a szórványmagyarság – történetét, sorsát, s hogy korhű statisztikát készített/készít az egykor és ma Nyugaton élő magyarokról.