Zsoltár női hangra

„Úgy múltál el, oly észrevétlenül, mint a háború, ez a második. Fölparázslik még az emlékezet, de a közönyre az ész rászokik. Tudom, hogy itt jársz. Hogy éjfél körül ajtótól, faltól vissza nem riadsz. Reggel hiányzik a polcról egy könyv, gyertya, amulett, levél, kézirat. Barátom voltál. Vagy szerelmesem. Helyedbe nem jött megmerülni más. Szerelmet elveszteni légszomj. Barátot fulladás.”