Jákfalvi Magdolna-Kékesi Kun Árpád

SzocOper - Az operett újjáépítése 1949-1956 között

A második világháború, legfőképpen a színházak 1949-es államosítása utáni politikai, hatalmi és nyelvi kavarodásban az operett is ideológiai képződménnyé válik, s ez veszélyezteti annak a jellegzetesen budapesti játékgyakorlatnak a megmaradását, amely számos ismert zeneszerző és librettista közös életművével létrehozta a magyar operett műfaját. A bécsi, berlini és párizsi operettélet mellett a budapesti zenés színházi gyakorlat mondható jelentősnek Európa kulturális emlékezetében, s hogy ez ma is így van, nem kis részben Gáspár Margitnak, a Fővárosi Operettszínház élére 1949-ben kinevezett igazgatónak köszönhető. Az Operettszínház Gáspár-korszakának első bemutatója a Rajk-per idején, utolsó bemutatója a forradalom előtti nyárelőn kerül színre. A heves és megrázó politikai történetek az igazgatót 1956. október 30-án felmondásra késztetik, ezzel véget ér egy politikailag mindvégig elkötelezett, de szakmailag kifogástalan etikával, mély humánummal, végtelen invencióval végigvitt hét év. Ez a színház egyik legjellegzetesebb korszaka, az átmentés korszaka.Kötetünk a Fővárosi Operettszínház 1949–1956 közötti repertoárját mutatja be, egyenként elemezve a hét évad huszonkilenc bemutatóját, az ezres szériát futó nagyoperetteket éppúgy, mint a vasárnapi gyerekmatinékat és táncesteket, kiemelve a rendezés, a zenés dramaturgia, a zenés színészet és a tér elemeit, vagyis az előadás esztétikai felülete felől tesszük láthatóvá a kulturális kontextust és a hatástörténetet. Kitérünk az intézmény és a város viszonyára, az ideológiai környezetre, a közösség elvárásrendjére, s az operettek kapcsán ráismerünk a rendszert, kultúrát és nyelvet váltó ország traumájára és túlélési stratégiáira.Az olvasó kronologikusan, a bemutatók sorrendjében követheti azt a folyamatot, amely a szovjet és a népi demokratikus operettek játszása mellett a saját fejlesztésű, úgynevezett termelési operetteket is megalkotja, majd elérkezhet azokhoz az előadásokhoz, amelyek Lehár és Kálmán műveit hozzák a társulatra újrszabva közönség elé.

A második világháború, legfőképpen a színházak 1949-es államosítása utáni politikai, hatalmi és nyelvi kavarodásban az operett is ideológiai képződménnyé válik, s ez veszélyezteti annak a jellegzetesen budapesti játékgyakorlatnak a megmaradását, amely számos ismert zeneszerző és librettista közös életművével létrehozta a magyar operett műfaját. A bécsi, berlini és párizsi operettélet mellett a budapesti zenés színházi gyakorlat mondható jelentősnek Európa kulturális emlékezetében, s hogy ez ma is így van, nem kis részben Gáspár Margitnak, a Fővárosi Operettszínház élére 1949-ben kinevezett igazgatónak köszönhető. Az Operettszínház Gáspár-korszakának első bemutatója a Rajk-per idején, utolsó bemutatója a forradalom előtti nyárelőn kerül színre. A heves és megrázó politikai történetek az igazgatót 1956. október 30-án felmondásra késztetik, ezzel véget ér egy politikailag mindvégig elkötelezett, de szakmailag kifogástalan etikával, mély humánummal, végtelen invencióval végigvitt hét év. Ez a színház egyik legjellegzetesebb korszaka, az átmentés korszaka.Kötetünk a Fővárosi Operettszínház 1949–1956 közötti repertoárját mutatja be, egyenként elemezve a hét évad huszonkilenc bemutatóját, az ezres szériát futó nagyoperetteket éppúgy, mint a vasárnapi gyerekmatinékat és táncesteket, kiemelve a rendezés, a zenés dramaturgia, a zenés színészet és a tér elemeit, vagyis az előadás esztétikai felülete felől tesszük láthatóvá a kulturális kontextust és a hatástörténetet. Kitérünk az intézmény és a város viszonyára, az ideológiai környezetre, a közösség elvárásrendjére, s az operettek kapcsán ráismerünk a rendszert, kultúrát és nyelvet váltó ország traumájára és túlélési stratégiáira.Az olvasó kronologikusan, a bemutatók sorrendjében követheti azt a folyamatot, amely a szovjet és a népi demokratikus operettek játszása mellett a saját fejlesztésű, úgynevezett termelési operetteket is megalkotja, majd elérkezhet azokhoz az előadásokhoz, amelyek Lehár és Kálmán műveit hozzák a társulatra újrszabva közönség elé.

Nyelv magyar
Kiadó RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA /LÍRA
Megjelenés éve 2022
Oldalak száma 590
Kötés típusa keménytáblás
Súly (g) 969 g
Méretek (Sz-M-H) 172-240
EAN 9786155062568
Szállítási idő Nem elérhető


További termékek a kategóriából:


A zenés rendezés titkai
-10%
Kerényi Miklós Gábor
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
26,20 €
23,58 €
LSD gyerekeknek (2. kiadás)
-10%
Flea
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
19,65 €
17,69 €
Elektromos gitár alapismeretek - Gyakorló CD-vel: 66 felvétel
-10%
Frank Walter
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
1,30 €
1,17 €
Bartók Béla - Járatlan utakon
-10%
Laetitia Le Guay
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
16,40 €
14,76 €
Nagy zenészek, nagy szerelmek - A zenetörténet hálószobatitkai
-10%
Bősze Ádám
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
19,65 €
17,69 €
Balázs Fecó - Fehéren Feketén
-10%
Méry Péter
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
9,80 €
8,82 €
A Vurstlitól a Magyar Zene Házáig - Séták a Városligetben - Sétakönyvek 3.
-10%
Deák Judit
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
13,10 €
11,79 €
Hogyan hallgassunk kortárs zenét
-10%
Osmo Tapio Räihälä
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
19,65 €
17,69 €