MOSZKVAI TÖRTÉNET

Vaszilij Pavlovics Akszjonov 1932-ben született Kazanyban. Szülei sok évet töltöttek sztálini lágerekben, s anyja, Jevgenyija Ginzburg írta a gulagról szóló egyik legmegrázóbb könyvet Krutoj marsrut (Erőltetett menet) címmel. Akszjonov a leningrádi orvosi egyetem elvégzése után kikötői orvosként, majd egy kis falu kórházában dolgozott. Első kisregénye, a Kollégák (1960) megjelenése után felhagyott orvosi hivatásával, és a hatvanas-hetvenes években óriási sikerrel jelentek meg fiatalos hangvételű, gyakran szürrealisztikus, a gogoli-bulgakovi groteszk irodalom hagyományait felelevenítő művei (A csillagos jegy, Marokkói narancsok, Megy a hordó vándorútra, Félúton a Hold felé stb.). 1979-ben részt vett az illegális Metropol almanach létrehozásában, s mivel súlyos politikai támadások érték, 1980-ban emigrált. Washingtonban él, de az oroszországi kommunizmus bukása óta sok időt tölt Moszkvában is, és részt vesz az ottani irodalmi és közéletben. Ozsog (Égési seb) című, 1980-ban megjelent regénye az 1960-as, 70-es évek szürrealisztikus krónikája, az 1981-es Osztrov Krim (Krím-sziget) fantasztikus történet a Krímben elképzelt polgári Oroszországról, amelyet a kommunista Szovjetunió végül mégis bekebelez, az 1985-ös Tájkép papírból című regényében humorosan ábrázolja a Szovjetunió-beli ellenzéki mozgalmati?1 A kilencvenes évek első felében írta a Moszkvai történet-et, a sztálini Szovjetunióról szóló nagyszabású családregényét, azóta született kisregényeiben és elbeszéléseiben pedig főként a mai Oroszországot ábrázolja.