Keresési eredmények
Ferdinandy György (Budapest, 1935) emigráns magyar író életműsorozatának harmadik kötete, az Örökség két korábbról ismert kisregényből áll össze: A bolondok királya az édesapa, az Egy sima, egy fordított az édesanya történetét meséli el, Navarrai Mészáros…
John Fowlesnak, a huszadik századi angol regényírás kiemelkedő képviselőjének nevével legelőször A lepkegyűjtő borítóján találkozhatott a magyar olvasó. Világsikert aratott s Harold Pinter és Karel Reisz filmje révén is diadalutat bejárt műve, A francia…
Jerome David Salinger (1919-2010) a huszadik századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb írója. A második világháborúban katonaként részt vett a normandiai partraszállásban, majd a koncentrációs táborok felszabadításában. Világhírre a nyilvánosságot…
„Mit tudom én, miért őrizgettem szép reményeim széltépte köntösének utolsó foszlányát! De mondd, ki ezt olvasod, miért mented te is veszett fejsze nyelét, miért kapaszkodol kétségbeesetten a tegnapba, a múlt hétbe, a tavalyba?” Charles Dickens emberismerete,…
Umberto Eco (1932–2016) olasz szemiotikaprofesszor, tudománytörténész, középkorász, esszéista – s nem mellesleg világhírű regényíró. 1980-ban robbant be a szépirodalom világába A rózsa neve című középkori krimivel, melyből Sean Connery főszereplésével…
A Débat 1983 novemberi számában megjelent és rövid időn belül a legtöbb európai nyelvre lefordított írás egyszerre volt védő- és vádbeszéd. Védőbeszéd azért, mert a mellett a Közép-Európa (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia) mellett emelte fel…
Vajon milyen lenne a világ, ha a trianoni békediktátum után Felvidék továbbra is Magyarország része marad, és sosem jön létre Szlovákia? Mi lett volna a szlovákokkal? Michal Hvorecký regényében az erőszakos asszimiláció hatására kivándorló népesség a…
Világok választják el őket egymástól. S noha falakba ütköznek – legyen az a Berlint félbevágó határvonalé, börtöncelláé vagy kórházteremé –, mégis egymás felé készteti őket valami titokzatos vonzalom. 1987 áprilisában találkozik össze Nyugat-Berlinben…
Az i. e. III. század a kínai történelemben az egymás ellen hadakozó, élet-halál harcot vívó fejedelemségek, a hatalomvágyó és mindenre elszánt uralkodók, hadvezérek és szerencselovagok időszaka. A század közepe táján egy különös mű születik: a korszak…
Milan Kundera világhírű, Jeruzsálem-, Herder- és Franz Kafka-díjas cseh író – aki 1993-tól francia nyelven publikálja műveit – 1929-ben született Brnóban. Az 1965-ben megjelent, a kommunista személyi kultuszt kifigurázó Tréfa című regényének hatalmas…
LÉPJ BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA! Vasilisa Ognev tizennegyedik születésnapjára készülnek a Fekete Vérmek Várában. Óramágus apja és nagyanyja, a Fekete Királynő grandiózus meglepetéssel készül a nagy eseményre – kelepcét állítanak a bosszút forraló hatalmas…
Szvetlana Alekszijevics (1948–) belarusz származású Nobel-díjas írónő két évtizedet szánt témája feldolgozására. Az illegalitásban élő szerzőt folyamatos inzultus éri az orosz kormány részéről, véleményét nem rejti véka alá a nemzetközi sajtóban. Dokumentarista…
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig – legalábbis terjedelmét tekintve – alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a három vaskos könyvben, amikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót…
Az életben maradásért, a boldogságért és a szerelemért küzdenek egy grúz család tagjai a polgárháború, forradalom, világháborúk és önkényuralmi terror alakította orosz–grúz és szovjet 20. századi történelem viharaiban, hol egymásba kapaszkodva, hol messze…
A dzsesszkorszak nagy írójának legismertebb regénye az azóta is mesterműként emlegetett A nagy Gatsby. Második regénye 1921-ben jelent meg, nem kisebb sikerrel, az olvasók és a kritika egyaránt az első perctől rajongott a szerzőért. A Szépek és átkozottak…
Giuseppe Catozzella egy kevésbé ismert epizódot tár fel az olasz történelemből. Maria Oliverio, vagyis Ciccilla a korszak legismertebb női brigantija volt, akinek történetével Alexandre Dumas is foglalkozott egy cikksorozatban, sőt azt tervezte, hogy…
Egy autofikciós irodalmat művelő tollforgató nem tudja elkerülni, hogy ne keveredjen folyton-folyvást az önéletrajziság gyanújába. Márpedig, ha úgy tetszik, Ferdinandy György leginkább „önéletrajzi” jellegű szövegei éppen a szociológiai érzékenységgel…
Hattie McDaniel 1940-ben a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját vihette haza az 1939-ben bemutatott Elfújta a szél című filmben nyújtott alakításáért. Igaz, a további kilenc Oscar-szobrocskát is e filmnek juttató díjátadó gálán feketeként nem ülhetett…
Joyce Carol Oates (1938), az anyai nagyszülei révén magyar felmenőkkel is rendelkező amerikai írónő ez idáig öt alkalommal vehette át mind a Pulitzer-, mind a Nemzeti Könyvdíjat. Munkabírása legendás: 1963 óta több mint száz – egyként magas nívójú –…
Nyári éjszaka valahol az Ardennekben. Benzinkút. Ha nem számoljuk a lovat, a holttestet, Juliette-et, a benzinkút pénztárosát és a Mauricióval házasságban élő kollégáját, Sébastient, tizenkét ember ül, ácsorog, várakozik a neonok hideg fényében: Alika,…
Karin Boye (1900–1941) svéd írónő nevét világszerte úgy ismerik, mint aki Kallocain című regényével (1940) majd’ egy évtizeddel megelőzte George Orwell nagyszabású művét, az 1984-et (1949). A Göteborgban született szerző 1930-ig tagja volt a szocialista…
Rainer Maria Rilke (1875–1926) a 20. század német nyelvű költészetének egyik legnagyobb hatású alakja, a Malte Laurids Brigge feljegyzései című regény és a Duinói elégiák verseskötet szerzője. A Prágában született, utóbb a svájci Veyrasban letelepedett…
1989-ben, az amerikai külügyminisztérium ifjú munkatársaként adta közre Francis Fukuyama A történelem vége? című, mindössze néhány oldalas tanulmányát, és ezzel egy csapásra világhírű lett. Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ minden valamirevaló…
Elif Shafak (1971– ) díjnyertes brit–török regényíró, Törökország legolvasottabb női szerzője. Törökül és angolul ír. Mind ez idáig tizenkét regénye jelent meg, műveit pedig ötven nyelvre fordították le. Shafak politikatudományokból doktorált, és neves…
„Olyan események közelednek, amelyekhez hasonlót nem látott a világ a barbárok támadásai óta. Mindaz, ami életünket képezi, fölöslegesnek fog tűnni a világ számára. A barbárság újabb periódusa kezdődik, ami eltart majd évtizedekig.” 1914 májusában mondta…
Ferdinand, a lepkegyűjtő megüti a totófőnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép szőke festőnövendék, akit az…
Szántó Piroska (1913–1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az ötvenes években nem állíthatott…
„Alá van-e vetve a fennálló hatalom a társadalom ítéletének, vagy nincs? Ez a társadalom szabadságfokát meghatározó kulcskérdés” – amelyet Révész Sándor tesz föl, amikor végigtekint a magyar parlamenti választások történetén 1905-től napjainkig. A válasz…
Ingmar Bergman (1918–2007) a XX. század egyik legnagyobb hatású, Oscar-díjas svéd film- és színházi rendezője, forgatókönyvírója, írója, aki a filmes kitüntetései mellett irodalmi munkásságáért Goethe-díjban is részesült. „Valószínűleg a legnagyobb filmrendező…
Rumena Buzsarovszka (1981) Szkopjéban született. Eddig négy prózakötete jelent meg, emellett J. M. Coetzee, Lewis Carroll, Truman Capote és Charles Bukowski műveit fordította macedónra, továbbá elismert egyetemi oktató. 2016-ban bekerült a Literary Europe…