Keresési eredmények
Hiánypótló monográfia, amely a szerző első alkotói korszakáról nyújt részletes elemzést. Ennek nyomán egy olyan író arcképe rajzolódik ki, akit a két világháború közötti irodalmi köztudat jelentős ígéretként tartott számon. A korabeli recepció megoszlott…
Barabás László könyvének érdeme abban rejlik, ahogy a jeles napi népszokások működéséről írva voltaképpen bemutatja a sóvidékiek egyedi mentalitását. Ezt a sajátos élet- és gondolatvilágot fejezi ki nyelvjárásuk képi ereje, metaforikussága, a játékhoz…
... a minden van-e, vagy a semmi? Ha a minden van, részesül-e belőle a hívatlan bevándorló? Ha a semmi, mi értelme oda átvándorolni? Ha a minden és a semmi egyidőben, ki tudhatja előre, kinek mi jut az egyikből, s mi a másikból? És mégis... A világ teli…
Hunyad megye a magyar történelmi emlékezet emblematikus tájegységeinek egyike. Itt áll Vajdahunyad impozáns lovagvára, romokban már a Kőműves Kelemen balladájáról elhíresült Déva vára, és itt élt a Jókai Mór regényéből, a Szegény gazdagokból jól ismert…
Az Erdély aranykora Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a nagy fejedelem meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe. A török szultán erőszakos…
Szabó Sámuel (1829-1905) Kriza János és Orbán Balázs kortársa volt. A reformkorban a nagyenyedi Bethlen.kollégiumban tanult, az abszolutizmus éveiben a marosvásárhelyi, majd a dualizmus korában a kolozsvári református kollégiumban tanított. Szabó Sámuelnek…
A hagyatékban maradt, a németalföldi emigrációban németül írt regény a szerző talán legjobb művei közé tartozik. Egy változó világ változásra ítélt embere számára sok a talány, a megfejthetetlen titok. Érvényes az mindarra, ami egy adott helyhez kötve,…
A hagyatékban maradt 4 színmű: Jupiter három napja, Napsugár, A gombacsináló, Az asszony és az idegen.
Az emigrációban írt és hagyatékban maradt szövegekből szerkesztett kötet, amelynek témája a boldogulás, az önmegvalósítás lehetősége és valósága az újvilágban. Példája annak, hogy a rátermett emberek élni tudnak bárhol, ahol arra esély van.
Közismert az erdélyi magyarok körében annak a székely embernek a története, aki már a trianoni békediktátum után született, ám 1940 és 1944 között mégis megadatott neki, hogy szülőfalujában élhessen Magyarország állampolgáraként. Ez a székely atyafi…
Wass Albert ezen kötete egy kórusjátélot, egy három felvonásos színdarabot és egy karácsonyi játékot tartalmaz a szerzőtől már megszokott témákban és stílusban.
Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp…
Wass Albert társadalomkritikai munkáinak sorát nyitja meg ez a különös figurákat fölvonultató regény, amely az 1920as évek végén, Erdélyben, a Mezőség kopár és álmosító tájain játszódik.
Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele (...) S az ember nem tehet egyebet…
A Tizenhárom almafa folytatása. Egy új, természetellenes rendben már az ész sem segít. Az élet leépülése elkerülhetetlen, és ez ellen Tánczós Mózsinak egyedüli fegyvere a remény.
Elbeszélések, novellák, karcolatok, emlékezések (1928-1938). A rövidpróza külön műfaj, nehéz jól művelni, tömörséget, tehát sallangmentességet igényel. Egy regényíráshoz szokott szerző esetében talán még nehezebb. De ha valaki az otthona, a szülőföldje…
Az író regényeiből ismert természetábrázolása bontakozik ki teljes pompájában: a mezőségi táj, az erdő-mező-tó élőlényei a szereplői a meséknek. Mesélő és olvasó-hallgató viszonya sokkal meghittebb, mint a tanmeséké: apa mesél a gyerekeknek, arról a…
- Igazad van Gertrúd, koldusok ezek a hegyek itten s a népem nem olyan okos és jámbor, mint a tied, de makrancos, vad, fékezhetetlen. S én mégsem hagyhatom el őket. Mert ha koldusok is, de az én hegyeim s ha százszorta vadabb lenne s százszorta gonoszabb:…
A háború után a tengerentúlra emigrált, s életét ott leélő szerző e regénye Amerikában játszódik. De mintha ez csak a személy- és helységnevekből derülne ki, hősei épp úgy élhetnének, vagy a történet éppúgy játszódhatna a világ bármely más táján, de…
Olyan részletek kerültek e breviáriumszerűségbe, amelyek a felemás, azaz hol arisztokrata-, hol éjjeliőrsorsból fakadtak, a nem mindig egyenletes, már-már átfoghatatlanság érzetét keltő szövegmennyiségből leginkább jellemzik az író gondolkodásmódját.