Szerző Bödőcs Tibor
„Én egyszer találkoztam vele. Véletlenül. A kórházban. Időpontra mentem, és még úgy is négy órát vártam, mire mondták, hogy ma nincs bent az az orvos. Mégis behívtak. Ugróiskoláznom kellett a leszázalékoló bizottság előtt, hogy elhiggyék, hogy nem tudok.…
“And I’m pissed off with the people. Why don’t they revolt? I could have them fired at, they wouldn’t, even then. Why? This tiger here, he doesn’t revolt either. Neither he, nor they. Why?” Comedian Tibor Bödőcs was born in Zalaegerszeg, western Hungary,…
Bödőcs Tibor új könyve sok kis írásból, „miniatűrökből” áll, melyekből mozaikszerűen rajzolódik ki jelen világunk tragikomikus képe. Groteszk Buddha-tanmeséktől a XX. század szövevényes – és gyakran szörnyűséges – történelmét felvillantó apokrif történeteken,…
„Bödőcs harmadik könyve a legmagasabb rangú művészet. De nem ám holmi tiritarka férfiszerelem dicsőítése! Nem. Bödőcs vaskosan kemény, fagyott pásztorkutya-dákójú, nőimádó művészetet szállít továbbra is, amely úgy csordul le az olvasónak a zsarnokságot…
„Ha megkérdezik tőlem, ki vagyok, én csak azt mondom: Oszkár, tisztelettel, tőlem színes a világ.” „Az elesett magyar vidék féltérdre emelkedik a kocsma padlójáról, visszamászik a bárszékre, és mesélni kezd Gyöngyinek a pultnál. Elmeséli az életét. Elmondja,…
“Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: “Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.” Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben…
Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én. Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze - és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót…
Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én. Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze - és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót…
„Az elesett magyar vidék féltérdre emelkedik a kocsma padlójáról, visszamászik a bárszékre, és mesélni kezd Gyöngyinek a pultnál. Elmeséli az életét. Elmondja, milyen volt dolgozni odakint, milyen lenni odalent, illetve hangosan gondolkodik, milyen is…