Szerző ?
A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc bégetése, azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves…
1950-től felejthetetlen kilenc esztendőt töltöttem író mivoltom sokáig titokban tartásával kezdetben a Szinyei Merse utcai, később a Horváth Mihály téri gyakorló bemutató iskolában. Az Újhold nőírói eleve lemondtak arról, hogy gyermeket vállaljanak,…
Az író másképpen olvas, mint az olvasó, mert tudja, hogyan jött létre a kezében tartott mű, nemcsak a szöveg színét érti meg, a visszáját is, a motívumokat s azok megvalósítását, hiszen ő maga is alkotó. Egész életemben olvastam, a könyv volt betegség…
Ha erről Korondy tanár úr személyét leszámítva, voltaképpen sosem is esett szó, mindenki tudta már gyerekkoromban, hogy egyszer író lesz belőlem, kivéve önmagamat. Csak játszottam a gondolattal, mint mindennel, álláslehetőséggel foglalkoztam, milyen…
Ki ne szeretne olyan közösségben élni, ahol a szeretet, a jószándék és a szolidaritás uralkodik. Hogy hol van ilyen? Hát a mesében. Szabó Magda gyönyörű meseregényében. Valentin, aki megszerezte a képességet, hogy értse és beszélje az állatok nyelvét,…
Az író másképpen olvas, mint az olvasó, mert tudja, hogyan jött létre a kezében tartott mű, nemcsak a szöveg színét érti meg, a visszáját is, a motívumokat s azok megvalósítását, hiszen ő maga is alkotó. Egész életemben olvastam, a könyv volt betegség…
Szabó Magda nagyszerű regénye A Nagy Könyv játékban, az olvasók szavazatai alapján a legkedveltebb három között. Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes…
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyfelől a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes,…
Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra…
"Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, majd prózaíróként olyan remekművek szerzőjeként lett világhírű, mint Az ajtó vagy Az őz című regények. Ám mindezek mellett a magyar drámairodalomba is új világlátást, ábrázolásmódot hozott, modernizálva a történelmi…
A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc bégetése, azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves…
Szabó Magda elragadóan friss, játékos verses meséje a haszontalan kisbárány kalandjairól nemzedékek legkedvesebb gyermekkori könyvei közé tartoznak. Szántó Piroska szellemes rajzai pedig igazán kedves ismerősünkké teszik Bárány Boldizsárt.
Mindmáig az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról…
Annak idején, 1960 körül Hermann Hesse fedezte fel Szabó Magdát a nyugatnémet Insel könyvkiadónak, s így közvetve a Nyugatnak, a nagyvilágnak. Szabó Magda számára akkor és később is, a korabeli magyar kultúrpolitikának a tiltás, tűrés, támogatás hármasszabályával…
Pályám kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi…
Hogy az életregénynek (...) miért az a címe, amelyről okkal hihető, Beethovent vagy korát idézi, egyszerű magyarázata van: a parányi mestermű szöveg nélkül készült, a két érdekelt, a mester és Elise nyilván tudták, mit beszélnek a hangjegyek, mi csak…
A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép; emlékeinkben életünknek rögzült szakasza, amelyet ha tehetnénk, annyiszor játszanánk, élnénk meg újra, ahányszor csak menekülni szeretnénk a jelenből abba a boldogító irrealitásba, ami rég szétfoszlott…
„Volt egyszer egy Szobotka Tibor, aki találkozott egy vidéki lánnyal, és boldogan éltek, míg meg nem halt. A mese nincs tovább. Senki nem írta meg soha, mi történt aztán a királynéval, hogy a férjét eltemette.” Szabó Magda megírta a mese folytatását.…
1935 nyarán egy tizenhét éves lány száll le a vonatról degeszre tömött bőröndjeivel a bécsi Westbahnhofon. A fiatal Szabó Magda, aki eddig jóformán csak a szülővárosát, Debrecent ismerte, ezen a napon lép ki, vagy inkább be a nagyvilágba. Bécs, a „mágikus…
...gyere, Cerberus, ne üvölts, önmagamat is belegyúrtam a süteménybe. A görögök és rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak, ahová sose hatolhat napsütés. Az ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak…
Alászállni a holtak birodalmába, amelynek bejáratát a három torokkal csaholó, sárkányfarkú őrkutya, Cerberus vigyázza, csak a legbátrabbak merészelnek. Szabó Magdában megvolt a bátorság, hogy aláereszkedve az alvilágba és a múlt mélységesen mély kútjába,…
Az írónő egyik legnépszerűbb művében édesanyjának, Jablonczay Lenkének életét és sorsát, valamint egy család és egy egész korszak történetét írta meg dokumentumregény formájában: naplók, háztartási könyvek, a szereplők versei, elbeszélései, levelek,…
