A hullaégető Ladislav Fuks

Megjelenés előtt áll Bandor Éva második hangoskönyve. A 2019-ben megjelent Könyv a temetőről után ezúttal Ladislav Fuks A hullaégető című regényét olvassa fel a Jászai Mari-díjas színésznő. „Egy színházi kelléktárban találtam rá a könyvre, tíz évvel ezelőtt, mikor a Komáromi Jókai Színházzal játszottunk Debrecenben. Ott hevert egy asztalon, azt mondták, elvihetem, már kiselejtezték. Így ismerkedtünk meg. Fuks és én. A hullaégető: remekmű! Tűpontosan írja le annak a kornak a borzalmait, amelyben született. Egyfajta pszichológiai horror, melynek középpontjában a félelem áll. És hogy mi az én személyes félelmem a regény kapcsán? Hogy a szörnyűség, melyet Fuks olyan zseniálisan láttat: akár itt és most, velünk is megtörténhet. Félek, hogy semmit nem tanultunk a múlt szégyenteljes eseményeiből, és a történelem megismételheti önmagát. Ezért aztán, ha érvényes a platóni állítás, miszerint a művészet dolga, hogy tükröt tartson a valóság elé, akkor az én tükrömben A hullaégető látható.” (Bandor Éva) Ladislav Fuks: A hullaégető 1938-at írunk. Kopfrkingl úr a prágai krematórium dolgozója. Munkáját és családját rajongva szereti. Példamutató életet él. Nem iszik. Nem dohányzik. Keresztényt és zsidót egyaránt becsül. Érzelgős és kenetteljes viselkedése mégis hordoz magában egyfajta abnormalitást. Fokozatosan megbomló elméje kiszolgálója és áldozata lesz egy embertelen politikai rendszernek. A rasszizmus, a kirekesztés, a megbélyegzés – az ideológia, mint egy agresszív vírus fertőzi meg a meghasonlott Kopfrkingl urat. Fuks ugyanolyan félárnyékban, nyomasztó titkokat rejtő világban élt, mint megnyomorított hősei. Másságát meggörnyedve cipelő, a skizofréniától rettegő hétköznapi ember volt. A faji és nemi különbözőségeket üldöző náci megszállás időszaka különösen nagy megpróbáltatást jelentett számára. “Nagy, sorsdöntő időket élünk, a közösségre kell gondolnunk. A nemzetre, az emberiségre. (…) boldog, igazságos rendet kell megvalósítani, amelyet a VEZÉR épít. Nemzetünk és Európa boldogsága érdekében.” Ladislav Fuks: A hullaégető