Szerző Mesterházy Balázs
Prózaversek. Utazás térben és időben, hajsza a megállított pillanat után. A veszteség birtoklása, a sajátban rejlő idegenség játéka. A búcsúzás viszontlátása és a megérkezés távolsága egy olyan utazás során, ahol az útitársról sem lehet bizonyosan tudni,…
A darabokra tört nyelv magát a lírai alanyt aprítja, könyörtelenül és játékosan, fölényesen és szentimentálisan, miszlikbe – s ami előttünk a könyv egészében feltűnik, az nem más, mint ennek a megállíthatatlan “tördelésnek” végtelen és abbahagyhatatlan…
Mesterházy Balázs verses regénye olyan rejtélyes, de mindvégig magával ragadóan érdekes történetet jár körül, amely két párhuzamos (vagy ellentétes?) értelmezést is megenged olvasójának: egy ideggyógyintézetben egymás mellett él a fiatal drogos értelmiségi…
Szeretnivaló könyv, behúz, kíváncsivá tesz, lezárt lezáratlansága jár a fejemben később is, intenzív utóízek, így mondanám, fény és fanyar a nyelv hátoldalán. Tegnapok és másnapok, egy dunántúli „faluszövet” kocsmák övezte Iskolával (két tannyelvű gimnázium),…
Dús érzelmesség és posztmodern nyelvi játékok. A szív mint az érzések középpontja és a szív mint szerv. Megszakadni átvitt és szó szerinti értelemben. Szükségszerűnek ható nyelvi pontosság és véletlenszerű, random nyelvi kísérletezés. A lírai hagyomány…